Biotechnológia - Anno 1920-1938 és ma Ereky Károly programja a fehérjeprobléma megoldásáról és napjaink feladatai

TARTALOMJEGYZÉK

AJÁNLÁS
BEVEZETÉS
1. A FEHÉRJEKÉRDÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETI HÁTTERE
1.1. A tápszer- és takarmányhatástan születése
1.2. Mi a tápszerhatástan?
1.3. A fehérje kémia kezdetei: olasz és francia iskola
1.4. Az anyag- és energiaforgalom kémiája a táplálkozás élettanban: német és angolszász iskola
1.5. A biológia bekapcsolódik a táplálkozás élettanba: az amerikai és angol iskola szerepe
1.6. A Tangl-féle anyagcsere-élettani iskola utóélete (1918-1923)
1.7. A vitamin- és aminosav-elmélet befogadásának története Magyarországon (1913-1928)
2. EREKY KÁROLY PROGRAMJA A FEHÉRJEPROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA
2.1. Ereky Károly és a fehérjeprobléma
2.2. Ereky Károly kampánya a takarmányozás és a humán élelmezés javítására
2.3. Levélfehérje táplálkozási célra
2.4. Ereky Károly és az első nemzeti fehérjeprogramok
2.5. Ereky Károly első fehérjetermelési programja (1924-1932)
2.6. Ereky Károly második fehérjeprogramja (1933-1938)
2.7. Az Ereky-féle biotechnológiai, a vitamin- és fehérjegazdálkodási koncepció kronológiája
2.8. Az Ereky-féle levélfehérje programok utóélete
2.9. Az Ereky-féle levélfehérje kivonási módszer utóélete
Ábrafeliratok
Ábrajegyzék
3. A LEVÉLFEHÉRJE BIOTECHNOLÓGIAI KUTATÁSOK MAI ÉRTÉKELÉSE
3.1. A levélfehérje koncentrátum és a zöldlé technológiák biológiai alapjai
3.1.1. A zöldlé biológiai értéke
3.1.2. A levélfehérje koncentrátum és zöldlé kutatás biológiája
3.1.3. Növényfajok jelentősége levélfehérje kinyerésére
3.2. A rostbiológia kutatás jelentősége
3.2.1. A növényi rostok biokémiája
3.3. A barnalé kutatás jelentősége
3.3.1. L-lizin előállítása barnaléből
3.3.2. Zsírsavak előállítása barnaléből
3.3.3. Politejsav előállítás barnaléből
3.3.4. Takarmányélesztő előállítása barnalé segítségével
3.3.5. Közvetlen takarmányozás
3.3.6. A barnalé felhasználása szervestrágyázáshoz
3.3.7. A barnalé szárazanyagtartalmának pelletálása
3.3.8. Mesterséges istállótrágya
3.4. A fehérje termést meghatározó nitrogén anyagcsere és körforgalom
4. A FEHÉRJETAKARMÁNY-PIAC KILÁTÁSAI
4.1. Meghatározó fehérjeforrások a takarmányozásban
4.2. A szójatermelés alakulása a géntechnológiailag módosított szervezetek tükrében
4.2.1. A szója és szójadara globális termelése és kereskedelme
4.2.2. A szójatermelés globális kilátásai 2025-ig
4.2.3. A szója értéklánc önkéntes tanúsítványai
4.3. Olajnövények termelése az Európai Unióban
4.4. Fehérjenövények termelése az Európai Unióban
4.5. Keveréktakarmány-gyártás az Európai Unióban
4.6. A fehérjetakarmány helyettesítésének lehetősége az Európai Unióban
4.6.1. Akvakultúra eredetű fehérjeforrás
4.6.2. Rovarfehérje
4.6.3. Mikrobiális fehérjeforrás (élesztő)
4.6.4. Szintetikus aminosavak előállítása
4.6.5. Ipari melléktermékek
4.7. Fehérjetakarmány hiány Magyarországon
4.7.1. A szójatermelés szerkezete és jövedelmezősége
4.7.2. Magyarország szójatermelési potenciálja
4.7.3. A közös agrárpolitika reformja 2020 után
4.8. Következtetések
5. EREKY KÁROLY FELDOLGOZOTT PUBLIKÁCIÓI
6. FELHASZNÁLT IRODALOM
7. EREKY KÁROLY MUNKÁI A FEHÉRJEPROBLÉMA KÖRÉBŐL
A MEZŐGAZDASÁGI ÉLELMISZERTERMELÉS FOKOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE (Die Steigerungsmöglichkeiten der landwirtschaftlichen Lebensmittelproduktion, 1920)
A ZÖLDTAKARMÁNYMALOM ÉS A NAGY ISTÁLLÓÜZEMEK (Az első zöld bifinomító tárgyú könyv, 1925)
GREEN PULPER AND GREEN MILL (Ereky Károly angol nyelven kiadott ismertetője a zöldőrlésről, 1926)
EREKY KÁROLY MAGYAR NYELVŰ SZABADALMAI A ZÖLDŐRLÉS ÉS A ZÖLD PÉPESÍTÉS TÉMAKÖRBŐL (Az első levélfehérje tárgyú szabadalmak) (1926-1933)
A ZÖLDMALOM ÉS A FEHÉRJEKÉRDÉS (A Sertéshizlalda zöldmalmával 1930-1931 években, Nagytétényben végzett őrlési és takarmányozási kísérletek üzemgazdasági adatai, 1932)
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG REKONSTRUKCIÓJA, 1928

Mint az Ereky-életmű, úgy a jelen elemzések középpontjában is a fehérjék takarmányozási és táplálkozási jelentősége áll. Ma, amikor 800 millió ember éhezik vagy alultáplált a világon, a fehérjeforrások megtermelése, az agronómiai és technológiai megoldások alkalmazása az emberiség jövőjét határozzák meg. Külön érdeme ennek a kötetnek, hogy magas színvonalon, részletesen tárgyalja a levélfehérje-kivonatok előállítási technológiáinak tudományos alapjait. Jelenünk élelmiszerhelyzetének igen kitüntetett kérdése, hogy miként fogadjuk el azt a tényt, hogy a világ mezőgazdaságában az első számú fehérjeforrás, a szója esetében a géntechnológiával nemesített fajták (GMO-k) domináns szerephez jutottak. ez nincs másképp a hazai takarmányozási gyakorlatban sem. Ma néha már hisztérikus hangulat uralkodik a biotechnológia eredményeinek hasznosításával szemben, ezért a valós lehetőségek elemzésével, a világtendenciákkal harmonizáló nemzeti agrárpolitika szükségességének bemutatásával az itt közölt szakmai érvek fontos szerepet töltenek be.
A kötet közli Ereky Károly több munkáját, amelyek a fehérje kérdéskör elemzését adják. Emellett a szerzők bőséges irodalmi áttekintést nyújtanak. Tekintettel a színvonalas és kiterjedt szakmai elemzésekre, a ez a mű elsősorban az agrár- és élelmiszeripar szakemberei számára hasznos. Az itt bemutatott ismeretek az agrárpolitika döntéshozóit szintén segíthetik. Hiszen Ereky kezdeményezéseinek nyomán ismét aktuális lenne egy nemzeti fehérjeprogram elindítása. Az egyetemi, de főként a doktorandusz hallgatók is haszonnal forgathatják ezt a kiadványt.
Dudits Dénes, az MTA rendes tagja