Könyv
kategóriák

„Látlelet” agrár-figyelő blog

Mezőgazdasági aktualitások a gyakorló gazdálkodók szemszögéből. A helyzetelemzések mellé a Szaktudás Kiadó néhány kattintással elérhető, korszerű szakmai ismereteket és megoldásokat is kínál.

Öntözés fejlesztés: fölzárkózunk Európához?

2024/04/12
A csapadékban szegény időjárás megint tartósan tapasztalható, és a gazdák igényeire tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben vízjogi engedély nélkül, a bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználatra van lehetőségük a gazdáknak, és vízkészletjárulékot sem kell fizetniük. A gazdák munkáját támogatja a kamara honlapján elérhető „bejelentéshez kötött rendkívüli öntözési célú vízhasználat” útmutatója.
Tovább »

Növényvédelem: nem csak permetezés

2024/04/09
Unalomig ismételt közhely: termelj többet, kisebb ráfordítással. Már annak a korszaknak is vége van, hogy a nagyobb termelési eredményeket, pénzügyi hozamokat, csak pótlólagos ráfordításokkal lehet elérni. Kényszer lett a költségcsökkentés a mezőgazdaságban is. Jelentősen drágultak a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagok, eszközök; a végtermékek árai pedig megfeleződtek az utóbbi években. Példa erre a növényvédelem: a növényvédőszerek árai 15-25 százalékkal emelkedtek átlagosan; ráadásul hektikusan mozogtak az árak, egyes szerek 30-40 százalékkal is megdrágultak, mások árai hasonló mértékben csökkentek. E tendenciákkal egyidőben a klímaváltozás miatt szaporodnak a kártevők, új fajok jelennek meg, átalakul a gyomflóra is.
Tovább »

Magyarul vagy angolul: a haladás mindkettőt feltételezi

2024/04/04
Hangzatos küldetéseket fogalmaznak meg az agráregyetemek, de a vállalások hézagosan teljesülnek. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatát hangsúlyozzák, de a tudósok és a gyakorló szakemberek nem beszélnek egy nyelven. A kutatási eredmények többségét angol nyelven publikálják, a magyar gazdák többsége pedig nem ért ezen a nyelven. A küldetések valóra váltásához még jó ideig közérthető magyar nyelven is közzé kellene tenni a kutatási eredményeket. A magyarul vagy angolul való publikálás nem eldöntendő kérdés: a haladás mindkettőt feltételezi.
Tovább »

Rövid ellátási lánc: az első karika a termelő

2024/03/22
Egyszer volt a háztáji, ami munkát és kiegészítő jövedelmet jelentett a falusi népeknek. A rendszerváltás után fokozatosan elhalt a háztáji, egy évtizede helyébe lépett a rövid ellátási lánc. Szemmel látható a különbség a két szervezeti, gazdálkodási forma között. A gazdálkodó szempontjából a háztáji értékesítési biztonságot jelentett, a rövid ellátási lánc végén a bizonytalan piac van. Az is szemmel látható, hogy az egykori, termeléssel hasznosított falusi porták helyén most többnyire díszkertek vagy elhanyagolt, gazos udvarok vannak. Az elöregedő falvakban egyre kevesebb ember fogja meg a kapanyelet, hogy legalább magának értéket teremtsen.
Tovább »

Falusi valóság: Vanyola

2024/03/17
Mi jellemez egy Nyugat-dunántúli kistelepülést? Fél évszázad: petróleum lámpától a komfortig. A faluprogram lélegezteti a települést. A helyi események fönntartják a reményt. Utazó munkavállalók. Változó etnikai demográfia. Leépült oktatás: egykor akadémikus volt a falu szülötte, most nem is jelentkeznek egyetemre. Tanárból gazda. A szülői státusz öröklődik. Az iskolarendszer fönntatja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Magyar néplélek: nyugalom.
Tovább »

Bárány export: enyhén emelkedő árak, de első a juhász

2024/02/28
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. Az idei esztendő abban eltér az átlagostól, hogy egy időben lesz a húsvét és a ramadán, s mindkét valláshoz tartozó emberek ezen az ünnepen a szokásoknak megfelelően bárányhúst fogyasztanak. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok leginkább a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányok is vevőre találnak.
Tovább »

Alkalmazkodás: a gazdák már döntöttek

2024/02/25
A termékek árait nem a magyar piaci folyamatok alakítják, hanem a nemzetközi piac. A magyar gazdáknak is a saját érdekükben kell az alkalmazkodási stratégiát kialakítaniuk. Egyidőben kell figyelniük a termelésre, a klímaváltozásra, a fenntarthatóságra és a gazdálkodás hasznára – olvashatjuk a figyelmeztetést Feldman Zsolt Agrárminisztériumi államtitkár különböző nyilatkozataiban.
Tovább »

Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség

2024/02/12
A tapasztalt kertészek, kistermelők mindig is tudták, hogy a fólia alatti zöldségtermelés február közepén a magvetéssel kezdődik. Egyre kevesebben gyakorolják ezt a technológiát. Az ezredfordulón még 6 ezer hektár volt a hajtatott zöldségkultúrák termőfelülete, húsz év alatt ez felére esett vissza, mostanában pedig alig haladja meg a kétezer hektárt. Korszerűtlenek a fóliasátrak, nehéz alattuk dolgozni, az ágazat kézimunkaerő-szükséglete nagyon magas, a dolgos kezek pedig hiányoznak. A téli zöldségtermelésnek a hazai klíma sem kedvez, így összeségében az önellátásra sem vagyunk képesek.
Tovább »

Precíziós mezőgazdaság: tőke és tudásintenzív, de mindkettő hiánycikk

2024/02/01
Ellentmondásnak tűnik, de nem az. A magyar gazdák 38 százaléka használ digitális eszközöket, de csak 12 százalékuk ismeri és alkalmazza a precíziós gazdálkodás szabályait. A digitalizáció ugyanis azt a folyamatot jelenti, amikor egy fizikai mennyiséget számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A precíziós gazdálkodás több ennél: egyszerre követel tudást, technológiát és gépet. Jól mutatja ezt, hogy a precíziós gazdálkodás szorosan összefügg a felhasználók életkorával és a szakmai képzettségükkel. Minél idősebbek a gazdák, annál kevésbé használják a precíziós eszközöket; és a magasabb képzettséghez a gyakoribb eszközhasználat társul. Ami nem fest jól, a felsőfokú agrár végzettségű szakembereknek is csak a 75 százaléka a rendszeres felhasználója a precíziós eszközöknek.
Tovább »

Szántsak vagy ne szántsak? Döntsön a gazda!

2024/01/17
Magyarország szántó ország. Ezzel szemben a szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondta egy interjúban Gyuricza Csaba professzor. Nagy János professzor több mint három évtizeden át tartó kukorica tartamkísérletek szerint azt állítja, hogy az átlagos csapadékellátottságú években a legjobb volt az őszi szántás, ehhez képest a szántás nélküli művelés 15 százalékkal kevesebbet termett. A talajmegújító, úgynevezett regeneratív gazdálkodás, amely szerint a minimális talajművelés a cél, még csak kísérletként értelmezhető Magyarországon, hiszen az elérhető adatok szerint mindössze 3621 hektáron gyakorolják. Az iparszerű mezőgazdaság túlkapásaira reagáló biogazdálkodást itthon a mezőgazdasági területek 5.7 százalékán folytatják, de abban nincs vita, hogy alacsonyabbak a hozamok, s drágábbak a végtermékek. Ismert a permakultúra fogalma, ami a kissé rosszindulatú megjegyzések szerint okos kert a lusta kertészeknek. Szélsőséges javaslat a japán Fukuoka Ne tégy semmit mozgalma, amely szerint a természet megtermi a magáét. Lehet választani. Döntsön a gazda!
Tovább »