„Látlelet” agrár-figyelő blog

Pályázzon az, akinek hat anyja van. Mázsánként 5-6 ezer forintot fizetnek a gabonáért, ebből fejlesszek? - írja egy elkeseredett gazda a online térben. Ezzel szemben szakértői állítás, hogy saját megszűntetéséről dönt az a gazda, aki a következő években nem él az uniós és a hazai forrásból származó pályázati pénzekkel. A 69 fejlesztési célra 2900 milliárd forintnyi összegre pályázhatnak a gazdálkodók.

Nem fikció: robotok szüretelik a szőlőt, számítógépek, mobil telefonok előtt ülve hoznak döntéseket a gazdák is. A mesterséges intelligencia egyes módszerei már bekopogtak a mezőgazdaságba is. Még csak kopogtatnak, az ajtót nem tudták berúgni, mert a gazdák bizalmatlanok és felkészületlenek is a szélesebb körű alkalmazásra.

A csapadékban szegény időjárás megint tartósan tapasztalható, és a gazdák igényeire tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben vízjogi engedély nélkül, a bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználatra van lehetőségük a gazdáknak, és vízkészletjárulékot sem kell fizetniük. A gazdák munkáját támogatja a kamara honlapján elérhető „bejelentéshez kötött rendkívüli öntözési célú vízhasználat” útmutatója.

Unalomig ismételt közhely: termelj többet, kisebb ráfordítással. Már annak a korszaknak is vége van, hogy a nagyobb termelési eredményeket, pénzügyi hozamokat, csak pótlólagos ráfordításokkal lehet elérni. Kényszer lett a költségcsökkentés a mezőgazdaságban is. Jelentősen drágultak a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagok, eszközök; a végtermékek árai pedig megfeleződtek az utóbbi években. Példa erre a növényvédelem: a növényvédőszerek árai 15-25 százalékkal emelkedtek átlagosan; ráadásul hektikusan mozogtak az árak, egyes szerek 30-40 százalékkal is megdrágultak, mások árai hasonló mértékben csökkentek. E tendenciákkal egyidőben a klímaváltozás miatt szaporodnak a kártevők, új fajok jelennek meg, átalakul a gyomflóra is.

Hangzatos küldetéseket fogalmaznak meg az agráregyetemek, de a vállalások hézagosan teljesülnek. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatát hangsúlyozzák, de a tudósok és a gyakorló szakemberek nem beszélnek egy nyelven. A kutatási eredmények többségét angol nyelven publikálják, a magyar gazdák többsége pedig nem ért ezen a nyelven. A küldetések valóra váltásához még jó ideig közérthető magyar nyelven is közzé kellene tenni a kutatási eredményeket. A magyarul vagy angolul való publikálás nem eldöntendő kérdés: a haladás mindkettőt feltételezi.

Egyszer volt a háztáji, ami munkát és kiegészítő jövedelmet jelentett a falusi népeknek. A rendszerváltás után fokozatosan elhalt a háztáji, egy évtizede helyébe lépett a rövid ellátási lánc. Szemmel látható a különbség a két szervezeti, gazdálkodási forma között. A gazdálkodó szempontjából a háztáji értékesítési biztonságot jelentett, a rövid ellátási lánc végén a bizonytalan piac van. Az is szemmel látható, hogy az egykori, termeléssel hasznosított falusi porták helyén most többnyire díszkertek vagy elhanyagolt, gazos udvarok vannak. Az elöregedő falvakban egyre kevesebb ember fogja meg a kapanyelet, hogy legalább magának értéket teremtsen.

Mi jellemez egy Nyugat-dunántúli kistelepülést? Fél évszázad: petróleum lámpától a komfortig. A faluprogram lélegezteti a települést. A helyi események fönntartják a reményt. Utazó munkavállalók. Változó etnikai demográfia. Leépült oktatás: egykor akadémikus volt a falu szülötte, most nem is jelentkeznek egyetemre. Tanárból gazda. A szülői státusz öröklődik. Az iskolarendszer fönntatja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Magyar néplélek: nyugalom.

Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. Az idei esztendő abban eltér az átlagostól, hogy egy időben lesz a húsvét és a ramadán, s mindkét valláshoz tartozó emberek ezen az ünnepen a szokásoknak megfelelően bárányhúst fogyasztanak. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok leginkább a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányok is vevőre találnak.

A termékek árait nem a magyar piaci folyamatok alakítják, hanem a nemzetközi piac. A magyar gazdáknak is a saját érdekükben kell az alkalmazkodási stratégiát kialakítaniuk. Egyidőben kell figyelniük a termelésre, a klímaváltozásra, a fenntarthatóságra és a gazdálkodás hasznára – olvashatjuk a figyelmeztetést Feldman Zsolt Agrárminisztériumi államtitkár különböző nyilatkozataiban.

A tapasztalt kertészek, kistermelők mindig is tudták, hogy a fólia alatti zöldségtermelés február közepén a magvetéssel kezdődik. Egyre kevesebben gyakorolják ezt a technológiát. Az ezredfordulón még 6 ezer hektár volt a hajtatott zöldségkultúrák termőfelülete, húsz év alatt ez felére esett vissza, mostanában pedig alig haladja meg a kétezer hektárt. Korszerűtlenek a fóliasátrak, nehéz alattuk dolgozni, az ágazat kézimunkaerő-szükséglete nagyon magas, a dolgos kezek pedig hiányoznak. A téli zöldségtermelésnek a hazai klíma sem kedvez, így összeségében az önellátásra sem vagyunk képesek.

Ellentmondásnak tűnik, de nem az. A magyar gazdák 38 százaléka használ digitális eszközöket, de csak 12 százalékuk ismeri és alkalmazza a precíziós gazdálkodás szabályait. A digitalizáció ugyanis azt a folyamatot jelenti, amikor egy fizikai mennyiséget számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A precíziós gazdálkodás több ennél: egyszerre követel tudást, technológiát és gépet. Jól mutatja ezt, hogy a precíziós gazdálkodás szorosan összefügg a felhasználók életkorával és a szakmai képzettségükkel. Minél idősebbek a gazdák, annál kevésbé használják a precíziós eszközöket; és a magasabb képzettséghez a gyakoribb eszközhasználat társul. Ami nem fest jól, a felsőfokú agrár végzettségű szakembereknek is csak a 75 százaléka a rendszeres felhasználója a precíziós eszközöknek.

Magyarország szántó ország. Ezzel szemben a szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondta egy interjúban Gyuricza Csaba professzor. Nagy János professzor több mint három évtizeden át tartó kukorica tartamkísérletek szerint azt állítja, hogy az átlagos csapadékellátottságú években a legjobb volt az őszi szántás, ehhez képest a szántás nélküli művelés 15 százalékkal kevesebbet termett. A talajmegújító, úgynevezett regeneratív gazdálkodás, amely szerint a minimális talajművelés a cél, még csak kísérletként értelmezhető Magyarországon, hiszen az elérhető adatok szerint mindössze 3621 hektáron gyakorolják. Az iparszerű mezőgazdaság túlkapásaira reagáló biogazdálkodást itthon a mezőgazdasági területek 5.7 százalékán folytatják, de abban nincs vita, hogy alacsonyabbak a hozamok, s drágábbak a végtermékek. Ismert a permakultúra fogalma, ami a kissé rosszindulatú megjegyzések szerint okos kert a lusta kertészeknek. Szélsőséges javaslat a japán Fukuoka Ne tégy semmit mozgalma, amely szerint a természet megtermi a magáét. Lehet választani. Döntsön a gazda!

„Növekszik a nyári hőség és a forró napok száma. Az éves csapadékmennyiség csökkenése figyelhető meg. A csapadék természeti és gazdasági hasznosítása két okból is romlik: egyrészt kevesebb csapadék érkezik, másrészt intenzívebben, azaz a leérkező csapadék relatíve nagyobb része folyik el, és kevesebb szivárog a talajba”. E megállapítások 2007 óta olvashatók A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok című könyvben. A tudósok – Láng István, Csete László, Jolánkai Márton – jelzése, figyelmeztetése írott malaszt maradt. Ébresztőt 2022 nyarának szélsőséges időjárása fújt, amikor már 1000 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban.

Kutatási adatok és a gyakorlati tapasztalat azt mutatják, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál kevésbé népszerű a mezőgazdasági szakmák választása a diákok között. Alacsony a mezőgazdaság presztízse, aminek egyenes következménye, hogy elöregszik a gazdatársadalom. A statisztikák szerint a gazdálkodók átlagos életkora 59,7 év, a 40 éven aluliak aránya nem éri el a 10 százalékot sem. A fiatalítás már szinte feltétele a mezőgazdaság túlélésének. Ezt támogathatják a közelmúltban megjelent törvények és a közeli jövőben elérhető fiatal gazda pályázatok. Az érvényes pályázatoknak általános feltétele a mezőgazdasági szakismeret, ami lehet aranykalászos gazda képesítés, középfokú végzettség, vagy agrár diploma. Az aranykalászos papír és a diploma egyenrangú elismerése a valódi tudás lebecsülését jelenti.

Nem jóslat, tapasztalat: a korábbi évtizedekhez viszonyítva kiszámíthatatlanná, bizonytalanná vált az időjárás. Felhőszakadás, jég, aszály, fagy jellemzi a vegetációs hónapokat, ráadásul a szélsőségek esélye növekedett az utóbbi években. A kiszámíthatatlanság veszély a gazdák számára, s egyben feladat is az alkalmazkodás. Eljött az új agrárgazdálkodás ideje. Az új koncepció viszont csak halványan dereng, az agrár kormányzat is adós egy átfogó stratégiával.

Az ördög vinné el a vadászokat, csak kárt okoznak – mondják azok a gazdálkodók, akiknek a földjein garázdálkodnak a szarvasok és a vaddisznók. Ne sírjanak a parasztok, kifizetjük a káraikat – kontráznak a vadászok. Törvény szabályozza a magyar vadászatot, a vadkár protokoll szerint a vadászoknak és a gazdáknak kötelességük gondoskodni a károk megelőzéséről; de a realisták azt is megállapítják, hogy béke sosem lesz a vadászok és a gazdák között. A 70 ezer magyar vadásznak pedig fontos szerepe van a biológiai egyensúly fenntartásában, a dúvadak okozta károk enyhítésében, az inváziós fajok elterjedésének megakadályozásában, a járványok fékezésében, és lehetne még sorolni. Évente 21 milliárd forint a vadkár, de ebből csak 3 milliárd forintot térítenek meg a mező- és erdőgazdálkodóknak.