„Látlelet” agrár-figyelő blog

A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.

Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.

Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Valami baj van a méhekkel? Nincs. Az emberekkel van baj. A méhek csak elszenvedői az emberek által okozott károknak – írja Csonka Imre egyetemi oktató és gyakorló méhész.Fiatal korára emlékezve idézi föl nagybátyja kérdését: „ Mi ez már megint te gyerek?” Kezét széttárva válaszolta, „hát ilyenek”. A méhek vastagon, több rétegben egymásba kapaszkodva próbáltak a lépen maradni. Serkentés nélkül szedték a virágport, kétnaponta tele volt a szedő.

A precíziós erdészet – más elnevezéssel: erdészet 4.0 – az információs technológia lehető legnagyobb mértékű integrálását jelenti az erdőgazdálkodásba.

Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.

Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét.

A precíziós takarmányozás alkalmazza a klasszikus takarmányozás, valamint a takarmányozás új területeinek kutatási eredményeit, nagy adatbázisokat felhasználva a számítástechnika segítségével. A precíziós takarmányozás azt jelenti, hogy az állatok táplálóanyag-szükségletét igyekszünk a lehető legpontosabban kielégíteni a biztonságos, a jó minőségű és a leghatékonyabb termelés érdekében úgy, hogy a termelés a környezetünket a lehető legkisebb mértékben terhelje. Az Egyesült Államokban a precíziós takarmányozást „information intensive nutrition”-nak, azaz információban (tudásban) gazdag takarmányozásnak is nevezik.

A precíziós mezőgazdasági technológia az adatgyűjtésen és -feldolgozáson, a technológia vezérlésén túl döntést elősegítő információval látja el a gazdálkodót. Hatékonyabbá teszi a gazdálkodást úgy, hogy a környezeti fenntarthatóságot és az állatjóléti feltételeket biztosítja.

Nem fikció: robotok szüretelik a szőlőt, számítógépek, mobil telefonok előtt ülve hoznak döntéseket a gazdák is. A mesterséges intelligencia egyes módszerei már bekopogtak a mezőgazdaságba is. Még csak kopogtatnak, az ajtót nem tudták berúgni, mert a gazdák bizalmatlanok és felkészületlenek is a szélesebb körű alkalmazásra.

A tritikále egy keresztezéssel előállított mesterséges fajhibrid, mely egyesíti a szülők, a búza és a rozs, legjobb tulajdonságait. Kiváló az alkalmazkodó képessége, jobban tűri a szárazságot és a hideget, mint az őszi búza. Magyarországon a tritikále, a rozshoz hasonlóan, a gyengébb termékenységű talajok kalászos gabonanövénye és elsősorban a takarmányozásban kerül felhasználásra.

A fenntarthatóság a folyamatos létezés képessége - a körforgásos gazdaságban a gazdasági tevékenység építi és újjáépíti a rendszer egészségi állapotát. A biomassza-alapú gazdaság a megújítható biológiai erőforrások termesztését, majd élelmiszer-, takarmány-, bioenergia- és egyéb bioalapú termékcélú feldolgozását jelenti magasabb hozzáadott értékű termékké.

Unalomig ismételt közhely: termelj többet, kisebb ráfordítással. Már annak a korszaknak is vége van, hogy a nagyobb termelési eredményeket, pénzügyi hozamokat, csak pótlólagos ráfordításokkal lehet elérni. Kényszer lett a költségcsökkentés a mezőgazdaságban is. Jelentősen drágultak a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagok, eszközök; a végtermékek árai pedig megfeleződtek az utóbbi években. Példa erre a növényvédelem: a növényvédőszerek árai 15-25 százalékkal emelkedtek átlagosan; ráadásul hektikusan mozogtak az árak, egyes szerek 30-40 százalékkal is megdrágultak, mások árai hasonló mértékben csökkentek. E tendenciákkal egyidőben a klímaváltozás miatt szaporodnak a kártevők, új fajok jelennek meg, átalakul a gyomflóra is.

Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel.

A fejés robotizálásának legfőbb célja megszüntetni a nehéz, monoton fizikai munkát, valamint a nagyobb hatékonyság és jobb termékminőség elérése.