A juhászati ágazat gazdasági, szervezési kérdései

Tartalom

1. A juhágazat gazdasági jelentősége
1 .1. Világgazdasági jelentőség
1.2. Nemzetgazdasági jelentőség
1.2.1. Allományváltozás
1 .2.2. Juhtenyésztő vidékek
1 .2.3. Allománykancentráció, tulajdonszerkezet
1 .2.4. A juhtermékek piacon betöltött szerepe
1 .3. Vállalatgazdasági jelentőség
1.3.1. Előnyök
1.3.2. Hátrányok, gyengeségek

2. Berendezkedés a termelésre
2.1. Uzemforma, szervezeti keretek, integráciá •
2.2. Befektetett eszközök
2.2.1. Föld- illetve takarmánytermőterűlet-igány
2.2.2. Epűletek, technalágiai berendezések
2.3. Fargáeszköz-szükséglet
2.4. Munkaerőigény
2.5. Uzemi, termelési méretek

3. Az ágazat hozamai és termelési értéke
3.1. A minőség szerepe az ágazatban
3.1.1. Az élő állat illetve a vágott test minősítése
3.1.2.Tejminőség
3.1.3. Gyapjúminőség

4. Az ágazat termelési költségei
4.1. Anyagköltség
4.1.1.Takarmány
4.1.2. Tenyész- és hízóalapanyag
4.2. Személyi jellegG költségek
4.3. Felosztott költségek
4.4. Amortizáció és a fenntartás költségei
4.5. Egyéb közvetlen költségek
4.6. Altalános költségek

5. Az ágazat jövedelme, övedelmezősége

6. Gazdasági tartalékok a juhászatban

7. Az ágazat éves üzleti tervezése

8. Az Európai Közösség juh- és kecskehúspiaca
8.1. A juh- ás a kecskehús közös Piaci szervezete
8.1 .1. A juhhús közös Piaci szervezetének
kialakulása és jogi alapiai
8.2.A juh- és a kecskehús közös piaci szervezetének
működése
8.2.1. Árjelentési rendszer
8.2.2. Vágott test minősítési rendszer
8.2.3. Magántárolási támogatás
8.2.4. Eves anya juh-támogatás
8.2.5. Elmaradott területeken fizetett kiegészítő
támogatás
8.2.6. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem .

Függelék
A magyar juh- és kecskeágazat szervezetei ás szereplői ...

Felhasznált szakirodalom

2.5. Üzemi, termelési méretek


Állandóan vitatott kérdés, hogy mekkora az optimális telepméret. Ennek megválaszolása nem könnyű feladat, mert mindig az adott termelési viszonyok és a kiválasztott szempontok függvénye. Ezek alapján a juh- telep optimális méretű lehet:
• ökológiai, biológiai szempontok,
• ökonómiai szempontok,
• ellátási, értékesítési, irányítási szempontok alapján és
• a szakosítás foka szerint.
Ezeknek a szempontoknak az optimuma természetesen ritkán esik egybe, így a meghatározás rendkívül komplex feladat. A biológiai értelemben vett optimális telepméret meghatározása régóta központi téma. Tekintsük át a telep nagyságához kapcsolódó termelésbiológiai előnyöket.
A nagyméretű telep nemcsak a folyamatos termelést tételezi fel, hanem a termék nagyfokú egyöntetűségét (kor, fejlettség, minőség) is lehetővé teszi. Egyöntetűbb állományokkal jobban megvalósítható az istállók egyidejű, gyorsabb kiürítése és ezen keresztül az épületek jobb kihasználtsága. Ezek az előnyök szorosan összefüggnek az állomány létszámával, nagyságával.
Ökonómiai szempontból az állomány koncentrációjának növelése egyaránt előnyös a munkatermelékenység és a fajlagos beruházási költségek szemszögéből. Nagyobb telepen jobbak a munkaszervezési lehetőségek és kisebb a járulékos beruházások részesedési aránya és fajlagos mutatója.
Bizonyos határon túl azonban a növekvő telepmérettel jelentkező kisebb amortizációs és bérköltségek kedvező hatása nem ellensúlyozza a romló naturális mutatókat (testtömeg-gyarapodás, takarmányértékesítés, anyajuh-selejtezés, tejmennyiség).
Ellátási, értékesítési és irányítási szempontok. A telepméret kölcsönhatásban van a munkaerővel ás a takarmánnyal való ellátottsággal. Az állománynagyság növekedése egyre nagyobb koncentrálást feltételez a takarmány-előállításban — ami befolyásolja annak minőségét is — és a munkaerő alkalmazásában. Mélyalmos tartásban az alom beszerezhetősége és felhasználása is korlátokat jelenthet
A növekvő állománykoncentrációval nehezebbé válik a termelés áttekintése, a helyes érdekeltség megteremtése és irányítási nehézségek is jelentkezhetnek. Túl nagy állományok — igaz ez sok esetben előny is lehet — tartásakor könnyebben felmerülhetnek állománybeszerzési, esetleg értékesítési gondok, és elentősen nő a termelés egészségügyi kockázata.
A hatékony juhtelep méretének kialakításához a következő tényezőket kell egyenként és kölcsönhatásaikban is értékelni:
• a beruházás létesítése és kihasználtsága;
• termelési stratégia és üzemeltetés, rugalmasság, alkalmazkodó-képesség;
az anyahasználat technológiája, intenzitása, a szakosodás lehetősége;
a tenyésztés módszere, a sejletezés aránya, a racionális apaállat-hasznáiat;
• az értékesítési pozíció;
• a minőségi termelés lehetősége,
• a takarmányozás színvonala és technológiája;
• a legelőhasználat ütemezése és költségei;
• a munkaszervezés, munkaerő-kihasználás;
• a támogatás;
• a jövedelmezőség alakulása, árérzékenység valamint költségérzékenység.
Az értékelés eredményeit a 18. táblázatban mutatjuk be.